Igen, szombat reggelre leesett.
Én nem örültem és a srácok se, de azért egy kis labdázásra rá lehetett őket venni.
Már majdnem elfelejtettem említést tenni arról, hogy van egy új 'lakónk'. Közel egy hónapja egy rikító zöld szemű, korom fekete makkka bírtokba venne a keri székeinket.
A cicó megközelíthetetlen, nagyon félős ezért vagy csak massziről, vagy az ablakból szoktuk lesni.
Érdekes, hogy az nem zavarta, hogy Góli és Mancs fél méterre rohangálnak tőle, de amikor én akartam megközelíteni akkor elszaladt.
Ettől közelebbit nem tudtam csinálni:
Amíg a fiúkkal fagyoskodtunk odakint, addig Cserépke a cicavillán fetrengett; szokás szerint hihetetlenül édes volt és most végre ez meg is lett örökítve.
