Tőlem mindig mindenki elvár valamit.
Mancsi elvárja, hogy minden este lasztizzunk. Addig amíg nem tettem eleget a kérésének, nem érdekli semmi, se kaja, se más játék, se szeretgetés.
Kimike elvárja, hogy lefekvés előtt elővegyem a fiókból a szalagocskáját és játszunk legalább 15-20 percet. Ha próbálom elsumákolni, akkor addig ugrál fel-le az ágyra (borzasztó nyekergés közepette) amíg feladom.
Szofika elvárja, hogy minden reggel, mikor az ébresztő megszólalása előtt 20 perccel elkezd nekem hízelegni, én töretlen lelkesedéssel simogassam…
Gólika elvárja, hogy az állandó nyelvcsapásaihoz mindig jókedvet vágjak. Akkor is, ha épp készülök valahova és egy óvatlan pillanatban vagy lenyalja a fejemről a sminket vagy gyanus foltokat hagy a ruhámon; és ha rászólok, hogy fejezze be, akkor nem érti, hogy mi a problémám.
Sumika egy feneketlen bendő és elvárja, hogy a buborék szemeinek sose tudjak ellenálni és mindig kerüljön elő valami finom falat a számára.
Cserépke....hát nem is tudom. Talán ő az egyetlen, akinek nincsenek elvárásai. Ő elszórakoztatja magát is ha kell. Csodásnak látja a világot azokkal az összeakadt szemeivel és nincsenek nagy igényei. :)
