Nálunk mindig történik valami... Olyan nincs, hogy unakozás. Ha mást nem, akkor a cicák után pakolok, takarítok, vagy épp a kutyuk egyes elvesztett kellékeit próbálom beszerezni.
Már a hétvégén is megvolt a program, hiszen olyan 'ittalvós' vendégünk volt, aki allergiás a macskaszőrre. Természetesen nálunk most vedlési időszak van és konkrétan naponta egy bundára elegendő macskaszőrt szedek össze. A ragasztós hengerem, pedig már gyorsabban fogy mint a műzlim.
A kötelező teendők ellenére még a két kis ribi, Szofi és Cserépke gondoskodnak arról, hogy nehogy unatkozzak. Az aprólékosan feldíszített tojásfámat egy éjszaka alatt leírtották. :)
Tavaly, mikor Kimi és Sumi voltak ennyi idősek és a lányzók még tervben sem voltak, ugyan ezt csinálták. Akkor azzal nyugtattam magamat, hogy nem baj, majd jövőre már nagyobban lesznek...most is ezzel nyugtatom magamat és igen, írásban adom, hogy jövőre nem lesz még két kiscica :D
Mancsika elhagyta a bilétáját. Ez már a harmadik volt. Igaz, nem egy olyan esetet hallottam, hogy egy elkóborólt kutyáról leszedték a nyakörvet (volt, hogy a biléta is rajta volt telefonszámmal), de én szeretem, ha többszörösen biztosítva vannak (chip, biléta, címtartó).
A chip nagyon jó kis találmány, de ha pl 'Rozinéni' megtalálja a kutyust aki elveszett, nem hiszem, hogy az lenne az első dolga, hogy elvigye állatorvoshoz chipet olvastatni, hiszen lehet, hogy soha életében nem hallott a chipről. Ha viszont van rajta egy telefonszám, akkor talán nagyobb az esély arra, hogy hazakerül.
Mancsinak holnap csináltatok vadi új bilétát és természetesen Góli is kap egy másikat (csak hogy ne legyen sértődés :D)